Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Vadalma megmondja!

Amit a szakításról tudni érdemes 1. rész – Szakítsak-e?

2020. április 24. - Vadalmamegmondja

Sziasztok!
Először is, köszönöm szépen a kommenteket az előző poszthoz! Ezek szerint félre lettem tájékoztatva még azzal kapcsolatban is, hogy hova lehet menni terhesgondozásra. Legalább a következő részbe erről is írhatok.
Úgy gondoltam, hogy most hozok egy olyan témát, ami nem terhességről vagy gyermekvállalásról szól. Az alap ötletem az volt, hogy írok arról, hogyan dolgozzunk fel egy szakítást (szerintem most sokaknak hasznos lehet karantén alatt), aztán elkezdtem írni a bevezetőjét, és egy komplett bejegyzés jött össze belőle. Na még ilyet...!
Szóval ennek is lesz folytatása (persze, ha minden jól megy).
Ami még várható lesz mostanában (remélhetőleg), hogy elindítom a másik blogom is. Hű. Annyi annyi ötletem lenne, és energiám is írni..! Most, önkéntes karantén alatt úgyis ez a legjobb terápia, és csinálom is, persze amennyi időm van a pici lány mellett, aki jelenleg is mellettem alszik a kis játszószőnyegén. :) Annyira imádom! Még nincs egészen 8 hete, hogy itt van köztünk, de máris körülötte forog minden-ahogy ez normális.

A blog facebook oldalát továbbra is itt éritek el: https://m.facebook.com/Vadalmamegmondja/ .
Az instagram profilját itt: www.instagram.com/vadalmablog/ .
E-mailt a vadalmablog@gmail.com címre tudtok küldeni.

És akkor nézzük a cikket. Jó olvasást kívánok!

Amit a szakításról tudni érdemes 1. rész – Szakítsak-e?

Egy szakítás mindig nehéz- akkor is, ha az ember maga hozza meg a döntést, és akkor is, ha a partnere dönt úgy, hogy külön folytatja az utat. Ez ellen nincs mit tenni (vagy mégis?), fel kell valahogy dolgozni. Na de mit lehet tenni, amikor a fájdalom még ott csücsül az ember vállán, és mindenhol, mindenben a volt partnerét látja? Mondják, az idő minden sebet begyógyít –és vélhetően, hacsak nem „az igazi”-ról van szó, ez így is van-, de rá lehet segíteni kicsit. Adok pár hasznos tippet ehhez, na meg persze ahhoz, hogy mi van akkor, ha visszatáncolnátok a szakításból, avagy hogy folytassátok a kapcsolatotok, ha nem akarjátok megszakítani teljesen.

Szakíts, ha bírsz!

Nem is tudom, mi lehet nehezebb- elfogadni, hogy egy kapcsolatnak valóban nincs jövője, és meglépni a meglépnivalót, vagy kétségek között vergődni, és agyalni azon, hogy érdemes-e folytatni. Az előbbi talán abból a szempontból egyszerűbb, hogy sokszor csak meg kell szülessen az elhatározás –ami annak ellenére, hogy egyértelműnek kell lennie, rengeteg időt vehet igénybe. Az utóbbi bajosabb. Jó-e együtt, van-e jövője a kapcsolatnak... valószínűleg ezek a kérdések járnak ilyenkor mindenki fejében.


Ha kétségeid vannak....
Amennyiben nem vagy tuti a dologban, ezeket mindenképp érdemes lehet fontolóra venni, mielőtt meghozod a döntést:

-Mi a konkrét ok, amiért szakítani szeretnél?
-Szereted-e a partnered?
-Szerelmes vagy-e a partneredbe?
-Boldog vagy-e a kapcsolatodban?
-A partnered szeret-e téged, szerelmes-e beléd, boldog-e veled.
-Azonosak a céljaitok az életben?
-Azonosak a céljaitok a párkapcsolatotokban?
-Úgy érzed, van jövője a kapcsolatotoknak?
-A partnered úgy érzi, van jövője a kapcsolatotoknak?
-Mennyi időt szakítotok egymásra? Ez milyen lemondásokkal jár részetekről?
-Mennyit veszekedtek, és milyen minőségben?
-Van képben neked, vagy neki egy harmadik ember?
-Őszinte vagy vele?
-Minőségi az idő, amit együtt töltötök?
-Az együtt töltött időben mennyit foglalkoztok egymással?
-Vele akarsz lenni?
-Jó érzés újra látni?
-És a legcsúnyább: működnek a dolgok az ágyban?

Természetesen, ha ezek közül a kérdések közül valamelyik bűzlik számodra, az nem biztos, hogy azt jelenti, tönkrement a kapcsolat, és ne lehetne megjavítani. De ha már felmerül benned –vagy a partneredben- a szakítás lehetősége, mindenképpen érdemes  átbeszélni ezeket egymással. Üljetek le a lehető legnyugodtabb állapotban, és próbáljatok megoldást találni a problémára/problémákra. Ha nem sikerül megbeszélni, úgy érdemes lehet fontolóra vennetek valóban, hogy megfelel-e nektek a jelenlegi kapcsolatotok, és hogy mi legyen a következő lépés. Adott estben érdemes lehet párterápiára elmennetek. De sok esetben egy welness hétvége is megoldhat mindent. Ha meg ezek után sem sikerül jobb hangulatban töltenetek együtt az időt, legalább biztosak lesztek benne, hogy jó döntés-e együtt maradnotok.

Amiket SEMMIKÉPP ne tűrj el egy párkapcsolatban, bármennyire is szereted a partnered (NEMTŐL FÜGGETLENÜL!):

-Megaláz mások előtt
-Meg akarja szabni, kikkel barátkozz, találkozz
-Nem fogad el olyannak, amilyen vagy (akár belső, akár külső tulajdonságaid)
-Nem támogat (reális) álmaid elérésében
-Elvárja, hogy kiszolgáld, vagy megcsináld a dolgait
-Kihasznál téged (anyagilag, szexuálisan, munkában...)
-Olyan dologra, dolgokra kényszerít, amit te nem akarsz megtenni
-Szexuálisan zaklat, nemi erőszakot követ el ellened
-Megcsal téged (annak ellenére, hogy te nem egyezel bele)
-Lelkileg terrorizál, direkt rombolja az önbizalmad
-Nem engedi, hogy foglalkozz magaddal, vagy költs magadra
-Fizikai erőszakot követ el ellened
-Próbálja a családod, barátaid ellened fordítani
-Zsarol
-Próbálja elhitetni veled, hogy nélküle semmire nem mennél

Ezek a dolgok, alighanem minden ember számára keserű életet hoznak, szóval nincs kérdés! Ezek nem olyanok, amiket meg lehetne beszélni, hanem cselekedni kell! Ha úgy érzed, túllőtt egy bizonyos célon, és bántana, ha szakítanál vele, ne félj segítséget kérni másoktól! Sajnos nem egyedi az eset. A te biztonságod és egészséged a legfontosabb, ne érezd cikinek arról beszélni például, hogy megütött téged! Az első az legyen, hogy minél egészségesebb állapotban távozol! A tárgyaid, amik adott esetben ott maradnak nála, ha együtt éltek, pótolhatóak, te nem vagy az!
Ha ezt sikeresen meglépted, járhatsz terápiára, beszélhetsz valakivel a téged ért sérelmekről, de ne ez legyen az elsődleges, amíg nem léptél.

cikk_image_breakup.jpg

Forrás: https://geist.hu/a-szakitas-rejtelmei-ii/

De én szeretem őt!
Persze, hogy szereted, máskülönben nem jöttök össze. De hidd el, bármennyire mély, igaz szerelem is, amit érzel a másik iránt, nem ok arra, hogy bizonyos dolgokat eltűrj! Boldog akarsz lenni, ugye? Nem akarod úgy hazavárni a párod, hogy bűzlik másnak a parfümszagától, vagy arra kelni minden reggel, hogy a hajadnál fogva rángat ki az ágyból? A saját sorsod kovácsa egyedül TE vagy ilyen tekintetben! Hibáztál, hogy összejöttél vele? Szó sincs róla! Vélhetően nem így indítottátok a kapcsolatotokat. De ha már tudod, hogy valami baj van, és itt természetesen nem arra gondolok, hogy nem viszi ki a szemetet, amikor megkéred rá, akkor nincs mit tenni! Ne legyen fontosabb ő, mint te, hiszen elkövet ellened olyan dolgot, ami téged sért, bánt. Ezt senki nem érdemli meg!

De nem lesz más partnerem!
Ó, dehogynem! Általában az ismerőseim, akik ezen aggódnak, pár év múlva már boldog párkapcsolatban, adott esetben házasságban élnek. De ez mindegy is abban a helyzetben. NE akard görcsösen, hogy legyen valakid! Hidd el, sokkal jobb egyedül, mint olyannal, aki bánt, vagy akivel nem vagy boldog! Engedd el a dolgot egy időre- lehet, hogy ott talál majd rád a szerelem, ahol a legkevésbé számítasz rá!

 

Persze hál’ Istennek, a legtöbb eset azért nem így néz ki. Ha nem vagy veszélynek kitéve, és arra a döntésre jutottál, jutottatok, hogy egymás nélkül szeretnétek folytatni az életeteket, ne habozzatok megbeszélni egymással, majd meglépni! Jobb mielőbb túl lenni rajta.

 

És ha ő dob ki engem?
Sajnos azt kell mondjam, ez esetben nem nagyon tudsz mit tenni. Ha a párod meghozta a döntést, valószínűleg a fent írt folyamaton, valamilyen formában már túl van. Két dolgot tehetsz: vagy próbálod megbeszélni vele, mi volt a problémája, hogy adott esetben tudj változtatni rajta, vagy elfogadod a döntését.

Működik. De már nem szeretem.
Ilyen is van. Együtt vagy vele, mert megszoktad, mert működik, mert öt éve minden reggel ágyba hozza a kávéd. Erre nincs határozott válasz, hogy mit tegyél –te ismered magad. Ha ez így neked, nektek megfelel, senkinek nincs joga beleszólni. De ha zavar a dolog, akkor vagy fel kell azt a pici szikrát lobbantani újra (már ha van még), vagy tovább állni. Attól függ, hogy csak kihűltetek-e picit, vagy már-már esetleg kezditek megutálni egymást.

Szakítottunk. Hogy tovább?

Nos, ha még nem laktatok együtt, kicsit könnyebb a dolgotok. Visszaadjátok egymás cuccait, leszeditek facebookról a közös képeiteket, és el is van intézve a dolog-szinte.
Ha együtt laktatok, egy kicsit bonyolultabb lesz. Meg kell beszéljetek sok mindent- ha közös hiteletek, albérletetek van, hogy ki hol fog lakni ezek után, mi legyen a közösen vásárolt dolgaitokkal, stb.  Próbáljatok meg korrektek lenni egymással- de ne hagyd, hogy emellett kihasználja az alkalmat, és megkárosítson téged.

És most?
Vélhetően ott kattog mindkettőtök agyában az, hogy hogy viszonyuljatok egymáshoz innentől. Teljesen jogos a kérdés. Vannak, akik legjobb barátok maradnak szakítás után, és vannak, akik ősellenségek lesznek. Én személy szerint úgy gondolom, hogy nem törvényszerű megutálni valakit azért, mert nem működtetek párként.

Barátok maradunk!
Ha egyébként is azok voltatok, mielőtt összejöttetek, könnyebben működhet. Nagyon ritkán sikerül egyébként, de meg lehet próbálni (nekem sajnos senkivel nem jött össze.) Érdemes egy rövid időt várnotok, mert ha szakítás után egyből rohantok egymáshoz, valószínűleg nem egy kellemes baráti sörözés lesz belőle, hanem csak szívfájdalom. Pár hónap után szépen lassan megpróbálhatjátok- kezdhetitek például egy közös baráti társasággal való találkozással. Aztán szép lassan akár kettesben is maradhattok, és lehet, hogy már egyáltalán nem lesz rossz, és nem az  fog a fejedben járni, hogy milyen jó érzés volt annak idején csókolni őt. A lényeg a fokozatosság.

Mi lesz, ha valamelyikünknek új partere lesz?
Ez az élet velejárója, és ezt csak elfogadni lehet mindkettőtök részéről. Egyben ez egy jó teszt is, hiszen ha barátokként működtök, akkor örültök egymás boldogságának, és ha valóban túltettétek magatokat a kapcsolatotokon, akkor ez nem okozhat problémát. Üdvözöljétek a dolgot! Lehet, hogy megtalálta egyikőtök élete párját!

Elmondjam az új partneremnek, hogy barátok vagyunk az exemmel?
Ez teljes mértékben a te döntésed. Ha nem akarod, nem kell minden egyes múltbéli dologba beavatni az új partnered, főleg, amíg friss a kapcsolatotok. De célszerű előbb-utóbb. Ugyanis, ha a volt pároddal sok időt töltesz együtt, idővel úgyis ki fog bújni a szög a zsákból, ami sokkal komolyabb konfliktusokat okozhat mind a jelenlegi, mind a volt partnered esetében.  Ha valóban csak barátok vagytok, nincs mit titkolnod előtte egyébként sem. Amúgy meg, ez egy jó tesztje az új kapcsolatodnak is, hogy el tud-e fogadni így az új párod. Ha nincs kifogása ellene, akkor a későbbiek folyamán sem tehet érte megjegyzést. Ha viszont nem mondod el neki, és mégis kiderül, joggal fog kiakadni rajta.

Találkozzon a régi és az új partnerem?
Ez szintén rajtatok múlik. Beszéld meg mindkettejükkel. Ha valamelyikük nem szeretné, tartsd tiszteletben a döntést- egyik fél számára sem lehet könnyű! És nem utolsó sorban, gondold át, te kész vagy-e rá, vagy kész leszel-e bármikor is rá, hogy együtt legyél ezzel a két emberrel, egy helyen, egy időben.

Mit fog szólni a családom hozzá, hogy barátok maradtunk?
A családodnak ehhez úgymond semmi köze. Ez kizárólag kettőtök döntése! Ha ti jól érzitek így magatokat, senki nem szólhat bele.

Ismerősök maradunk!
Természetesen dönthettek úgy is, hogy barátok ugyan nem maradtok, de nem szakítjátok meg egymással a kapcsolatot. Ebben az esetben nem árt, ha tisztázzátok, mennyire maradtok közeli kapcsolatban, és ezt tudtára adjátok a közös ismerősöknek, barátoknak is.

Nem fogjuk tartani a kapcsolatot!
És ez a legtermészetesebb, illetve, talán a leggyakoribb eset szakítás után. Hiszen, ha egyébként nem is kedvelitek egymást már, miért is tennétek? Te jobbra, ő balra, és el is van felejtve, hogy valaha együtt voltatok.

És a barátaink..?
Ha közös barátaitok vannak, nem lesz egyszerű a továbbiakban. Megállapodhattok abban, hogy rájuk való tekintettel elviselitek egymást a közös programok alkalmával, de ha nem szeretnétek egymást látni, azt meg kell értenie mindenkinek. Szintén kizárólagosan a kettőtök döntése. Maximum egyik alkalommal te, másszor ő találkozik velük. Idővel még az is lehet, hogy enyhülni fogtok.

Folytatás következik...

A bejegyzés trackback címe:

https://vadalmamegmondja.blog.hu/api/trackback/id/tr1815638350

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.